Call of Duty WWII – Eljött ennek az ideje is.

cod_ww2_beta_giveawayNem gondoltam volna, hogy valaha is PC-n fogok az Activision évente megjelenő FPS játékával játszani, ugyanis sosem volt a kedvencem. Valahogy mindig nagyzolónak látszott nekem, miközben a többjátékos mód erősen klausztrofób volt. Magával a kinézettel és témával nem volt bajom. Viszont most vissza a gyökerekhez, nézzük mit tud 2017-ben egy második világháborús lövölde.

Nem játszottam még sosem PC-n Call of Duty-val, legalábbis Steam segítségével sosem. Elsőre furcsa volt, hogy a játék két részre van osztva, egy- és többjátékos módra. Ezzel még meg vagyok békülve, egyben úgysem akartam játszani mindkét résszel sőt, ha úgy lett volna, ahogy én képzeltem el, akkor még tetszett is volna a megvalósítás, viszont az első arcraesés már meg is érkezett, mivel a 24GB letöltése után, mikor el akartam elindítani szólt, hogy a Multiplayer résznek is letöltve, és frissítve kell lennie ahhoz, hogy egyáltalán egyedül tudjunk játszani. Így egy újabb 36GB letöltése után már indulhattunk is. Szóval egy játéknak, ahol kis területekre vagyunk bezárva, és igazából a kinézete sem olyan hűha (erre majd később kitérek) 60GB helyet foglal a számítógépen. Ezen túllendülve nézzük meg a legnagyobb hibát.

Call of Duty MW2 óta az összes játékkal a megjelenés időjéhez közel játszottam. Van némi tudásom arról, hogy milyen és hogy néz ki egy CoD konzolon. Ehhez képest csodára számítottam PC-n, vagy legalábbis egy második eljövetel szintű dologra.
Erre kaptam egy játékot, ami valahogy kinéz, viszont a motorháztető alatt már komolyabb gondok vannak. Továbbra is az AMD Phenom II X6 1055T, 10GB RAM, és AMD Radeon HD7970 GHZ Edition konfiguráción játszunk. Viszont most nem éreztem akkora különbséget a WWII teljesítménye között PC-n, és PS4-en, ahol a Beta változatot próbáltam ki. Ennél csak az a viccesebb, hogy míg a PS4 Fat olyan volt, mint egy felszálló Jumbo Jet, mikor a játékot játszottam rajta, addig kis túlzással a számítógép képes lett volna egy 4K videót is kirenderelni.
RivaTuner segítségével néztem meg a statisztikákat, és akkor vált biztossá a számomra, hogy míg a memóriából a játék annyit eszik meg, amennyit szabad neki, a legrosszabb esetben, amikor semmi más nem futott a háttérben, 9.7GB memóriát fogyasztott a rendszerből. Viszont mind a processzor, mind a grafikus kártya maximálisan 80%-os kihasználtságnál pihent. De ezt is furcsán tette. Mind ismerjük az Intel féle Speedstep technológiát. Ami lehetővé teszi, hogy szükség vagy lehetőség esetén gyorsabban vagy lassabban fusson a processzor, ezzel kisebb fogyasztást engedélyezve azon esetekben, amikor mondjuk nincsen szükség minden erőforrásra, akkor se használja mondjuk egy 95W TPD vel rendelkező processzort teljesen ezzel pörgetve annyira a villanyórát, hogy hirtelen jó ötlet lenne egy látogatás Lagzi Lajcsitól. Ez alkalmazás szinten variálható, és állítgatható. Adott esetben játékok is használják ezt a megoldást, bár nagyon ritka. Viszont többmagos processzoroknál ez magszinten vagy adott esetben, ha minden mag rendelkezik SMT alapú többszálas feldolgozással, lehet ez az Intel féle HyperThreading, vagy az AMD által igazából névvel nem rendelkező Simultanius Multi Threading a Ryzen processzorokban. (Igazából mindkét termékvonal SMT rendszert használ csak az Intel levédetett magának egy másik nevet hozzá.) Akkor a szálakkal is foglalkozni képes alkalmazások képesek a szálak órajelét külön-külön állítgatni kihasználtság függvényében. De most nem beszélünk többszálas rendszerről, hiszen a Phenom II X6 nem tartalmaz SMT megoldást egyáltalán, sőt mint az beszéltük az SSE szabvány mindegyikét sem tudja használni. [használni szóra tett rá kérlek a D2 PC tesztet] Viszont a legtöbb játék manapság nem kezel jól négy mag felett semmit. Így a 80% még rendben is van hiszen, ha 100% a 6 magunk 2.8GHZ-en (Ez a maximális többmagos órajele a processzornak) Akkor 4mag továbbra is 2.8GHZ-en közel van 80%hoz hiszen mellette valamekkora órajele van az utolsó két magnak is. Viszont akkor is 80%-ot kapunk, ha mindegyik magunkat a 6-ból 2.8GHZ-n járatva 80%-ig használjuk ki. Ha még itt vagytok és nem tekertetek a végére akkor elmondom mi ezzel a baj. Azt értem, hogy miközben másokkal beszélgetek TeamSpeak segítségével nem maradhat elég erőforrás, hogy mindegyik magot maximálisan kihasználja. Igen erre vannak megoldások, hiszen lehetne egy másik gépet használni ehhez, vagy esetleg a telefont, de menjünk tovább. Viszont mivel a Call Of Duty úgy van megírva, hogy lát egy magot rátol egy x%-os terhelést, ahol X= annyival, amit még az összes elérhető magon talál. Ezért hiába lenne képes mondjuk a processzorom négy magos módon akár azt a négy magot 3.0GHZ-en futtatni, és használhatná a játék ezeket 100%-on nem úgy van megcsinálva, hogy ez lehetséges legyen. Így egy részét azoknak a megoldásoknak, amik több processzoridőt igényelnek ki is húzhatjuk. A következő probléma pedig a videókártya alacsony használata. 100%-os kihasználtság mellett sem szokott baja lenni a 7970-nek, sőt olyankor érzi igazán jól magát. Ez mind szép és jó, hiszen szeretnénk is használni az egészet. De ezt nem engedi meg a játék ezért az egész játékélmény visszás és furcsa. Míg egyjátékos módban egészen magas részletesség mellett is tudunk játszani és nem zavarja a gépet, többjátékosban ez már zavaró lesz. Többjátékos módban ugyanis a sokkal máshogyan kezeli az erőforrásokat a játék. Mint tudjuk a játékosok mozgását egy szerverről, vagy host gépről tölti le a játék míg minden más ezzel összefűzve a mi gépünkön fut. Így nem csak a mi mozgásunkat kell megjeleníteni, de az ellenséges és adott esetben baráti csapatok mozgását is meg kell jeleníteni a képernyőn, ez kényelmetlenül nagy terhelést ad a maximálisan kihasználható erőforrásoknak. Így mint a tesztrendszerünk nem a legerősebb számítógépek egyike kénytelenek leszünk valahol alacsony és közepes beállítások keverékével játszani. Viszont a közel legmagasabb beállítás sem akadály ha a kampányt visszük.

call-of-duty-wwii-normandiai-partraszallas-uj-kooperativ-mod-es-novemberi-megjelenes_1

Az egyjátékos mód, mint eddig egy történetet mesél el. Adott történet pedig a D nappal kezdődik Normandia partjainál járunk, ahol éppen az amerikai hadsereg dolgozik azon, hogy kiírhassák a Nácikat és visszaszerezhessék a partot. Ezek után pedig vonulunk tovább befele és különböző helyeken kihívásokat kell teljesíteni. A változatosság gyönyörködtet. és nem lenne hamar unalmas hamar a játék viszont az a része jobban fáj, hogy annyit tölt a játék, hogy azt elmondani nem tudom. Van egy sima betöltési rész, amikor beszélgetnek az emberek és itt látszik is a töltésjelző. De után többnyire egy akciónk van, és elkezdünk mondjuk egy járművel haladni amikor pont ugyanúgy nem tudunk szinte semmit csinálni, maximum nézelődhetünk, ha nagyon akarunk. Ezután kezdődik az akció, egészen addig amíg nem kapunk egy Quick Time Eventet. Könyörgöm még egy ajtót kinyitok egy gombbal, de amikor egy komplett verekedést kell levezényelnem egérmozdulatokkal és gombok folyamatos nyomkodásával az már idegesítő, és szerintem felesleges. Egyébként az irányítás megfelelő és folyamatos, nem okoz gondot semmi még az alapértelmezett billentyűzetkiosztással sem. Ha valami furcsát innen kéne megneveznem akkor azt mondanám, hogy a 6-os számra pakolni az életerő töltést nem a legjobb ötlet volt, viszont konkrétan 2 másodperc volt átállítani. A pályák pedig erősen lineárisak annak az esélye, hogy ezeken eltévedjünk konvergál a nullához. Egy-egy feladatot, ha nem vagyunk bénák akkor 15 perc alatt be lehet fejezni még úgy is ha egy két alkalommal meghalunk valami oknál fogva. Ez egy kényelmes és így nagyjából 6 óra alatt be tudjuk fejezni a teljes kampányt még akkor is ha bizonyos dolgokat többször megpróbálunk akár véletlen halál akár mint én tesztelés közben direkt. A grafika rendben van, bár egyáltalán nem dobtam el tőle az agyamat úgy mint mondjuk a korábban szintén PC-n tesztelt Destiny 2vel való játék alkalmával. Nem érzem úgy hogy ott vagyok, és az emberek is valahogy két dimenziósoknak tűnnek más játékokkal szemben. Ettől függetlenül el lehet benne elenni, és mint történet egyáltalán nem szörnyű. A Fegyverek ténylegesen második világháborúsak, kapunk „kezdetleges” gépfegyvert, és különféle mesterlövészpuskákkal is rohangálhatunk fel és alá. Utóbbiak esetében pedig egy kezdetleges Sniper Elite mechanikát is kapunk ahol ugye gombok lenyomva tartásával vissza tudjuk tartani a lélegzetünket, csak azért hogy a célzásunk pontosabb legyen. Illetve ami tetszett még hogy a lehelyezett M42-es gépágyúkat egészen nyugodtan magunkkal tudjuk vinni addig amíg nem állunk neki futni, ilyenkor ugyanis eltűnik valahova és soha többet nem kerül elő.

Ami szintén megfelelőnek tűnik az a zene és annak kezelése. Nem kell folyamatosan zenét hallgatunk de amikor igen, akkor minden egyes alkalommal felemelő és hangulatjavító rendeltetéssel szolgál. Ugyanígy az átvezető videók. Igazából itt ismerjük meg a karaktereket, akik később minket fognak segíteni. Mert erre nem sok olyan esélyünk van miközben szétlőjük az embereket a csatamezőn.

És ha már a bajtársak szóba kerültek. Bevezettek egy rendszert a készítők. Hogy az egyik ember behívja a légi támogatást, a másik medikuskészletet dob, a harmadik pedig a töltényeidet tölti fel. Ez kényelmes hiszen minden ott van elötted, amire szükség lehet. Illetve ami érdekes hogy a Call Of Duty játékok az automatikus élettöltést részesítik előnyben, viszont a WWII esetében már nem ússzuk meg ilyen könnyen nekünk kell kiszámolni hogy most megéri e felvenni egy segélycsomagot, és elhasználni és nekünk kell a készleteket is beosztani, hiszen csak így tudunk majd biztosan jól kijönni a végén.

És akkor jöjjön az igazi fekete bárány a többjátékos mód. Kezdem a legrosszabbal. A Beta megjelenése alatt már voltak csalók a PC-s változatban. Nos ez nem változott a végleges változatra sem. Több alkalommal volt olyan hogy lehetetlen lövéseket néztem végig, és tapasztaltam meg. Mint tudjuk a COD nem egy olyan játék, amit hallgatni kellene, hogy tudjuk ki mikor jön, hiszen nagyon gyakran üvöltöznek az emberek esetleg a mindenféle nációk képviselői felismerhetetlen valamiket énekelnek daloknak csúfolva őket. Így a nem hallod, hogy mikor jön valaki, de ők sem halják, így fura, hogy már mielőtt belépnél a szobába is lő feléd valaki. Ezen felül a meccskeresés és a barátokkal való játék is furcsa, ugyanis ahhoz, hogy sikerüljön közel fél órát kellett konfigurálni. Az pedig végképp nem vicces, hogy minden alkalommal amikor átváltunk meg kell várni, hogy betöltsön a játék újra. Ez szerintem kényelmetlen, és amikor először nyitjuk meg a Zombie módot, akkor még konfigurációt is kell belevezetni a rendszerbe, ugyanis egy harmadik ikont kell létrehozni ahhoz, hogy egyáltalán bármi működhessen.

És akkor összegezzünk. Szerintem a Call Of Duty sorozatnak nem tett jót a váltás, a sebesség és az ugrándozás egyszerűen nekem jobban tetszett, viszont a vissza a gyökerekhez működik a játékból többet adtak el mind eddig bármelyik részből, amit az utóbbi időben kiadtak. És látom miért jó ez. Látom miért szeretik az emberek, egyszerűen nekem nem ez a stílusom, és bár a sebesség így sem lassú, de sokkal többet kell gondolkodni ahhoz, hogy elérjünk valamit. Remélem a csalókkal hamar kezdenek valamit, de azt valahogy jobban remélem, hogy a barátokkal való játékot oldják meg hamarabb. Nem mondom, hogy kötelező a PC az élményhez, azt pedig semmiképpen, hogy mindenképpen vegyétek meg, de a semminél jobb. Ha vártak volna egy évet lehet, hogy jobbat tudtak volna kihozni, mint végeredmény. Ettől független lehet, hogy időről időre elő fogom venni.

Értékelés: 9/10

A játékot köszönjük az Activisionnek, akik szokásukhoz híven két kódot is a rendelkezésünkre bocsátottak.
Az kódok beszerzését a Magnewnak és a korábbról meg nem nevezett játékostársamnak a segítséget.