Asus TUF Gaming FX505G 

Asus TUF Gaming FX505G

Mit nem lehet már olcsóbban kapni

Az Asus mindig is elől jártak a Gaming notebookok gyártásában és igazából minden egyes évben az őrületük miatt viszik valamennyire előre a kategóriát. Viszont mi van akkor, ha csak a sorba próbálnak meg beállni? Nos, akkor van a durvulás, mert ami máshol még extra itt kis túlzással szériafelszereltség. 

Doboz tartalma 

Nem csúcskategória, de doboz gyönyörű, a grafikák szépek, és mivel egy promóciós gépet kaptam tesztelni, ezért a szokásos Asus TUF grafika mellett Gears oWar 4 és Age Of Empires remastered rajzok is voltak rajta. Ha kinyitjuk természetesen nem találunk semmi érdekeset, kivéve egy papírt, ami azt magyarázza hogyan tudjuk „átvenni” a géphez járó játékokat. De erre semmi szükségünk, mert a gép miközben dolgozunk napjában 18 alkalommal fog szólni. De erről majd később. 

Ezen felül a töltő van benne. Az egy teljesen standard megoldás nem hatalmas, de legalább hordozható egészen könnyedén, köze sincsen azokhoz a szintén Asus monstrumokhoz, amikhez akár kettőt is adnak már. Arra tökéletes a doboz, főleg a füle miatt, hogy haza tudjuk benne cipelni a gépet, de nem felétlen tenném ki a polcra nem úgy, mint más gépek dobozait, adott esetben.  

Külső 

Egy irodai gép vagy esetleg egy design modell mindenhol meg kell hogy tudjon jelenni. Ezzel együtt igen egyszerű és praktikus kinézettel érkeznek. Ezzel homlokegyenest menve egy gamer notebook kifejezetten erős vonalakkal és azon túlmenően fényekkel operál, szinte minden esetben. Ezzel mondjuk nem fogsz eltűnni egy tárgyalóban vagy egy helyszínlátogatáson. De nem ez az egyetlen baja. Ugyanis itt volt az egyetlen hely, ahol az Asus igazán spórolni igyekezett. Igen az egész ház kompletten műanyagból készült. És sajnos nem abból a kulturált műanyagból. Kicsit túl van érdesítve. És a tapintása kellemetlen. Főleg abban az esetben, amikor az ölünkbe vennénk a gépet, természetesen legalább nem meleg mondhatja az egyszeri felhasználó, de sajnos azt kell mondanom, hogy vannak olcsóbb és szintén műanyag notebookok, amik ennél sokkal kellemesebbek. 

Igazából hazudtam van még egy pont, ahol nagyon fájdalmasan spórolni kívánt a gyártó. Ez pedig a portok. Ugyanis, ha megnézzük a teljes portkínálatot, ami csak és kizárólag a készülék bal oldalán található, akkor sorban a következők találhatóak: töltőcsatlakozó, RJ45 Ethernet csatlakozó, egy darab HDMI, egy darab 2.0-ás USB csatlakozó, ezt most megismételném így 2019 közepén, hogy egy USB 2.0 csatlakozó; Kettő darab USB 3.0 Type A és egy közös jack csatlakozó. Hol van itt a hiba kérdezheti az ember, aki csak egy játékos gépet keres magának. Nos, igen egy darab külső kijelző csatlakozó található a gépen. Miért nem sikerült kettőt? Ha már lett volna esetleg egy USB Type C. 

Asus TUF Gaming FX505G

De mindegy, túl ezen, a gépet alulról ki lehet nyitni teljesen. És hozzáférünk mindenhez. Itt tudunk plusz memóriát pakolni a gépbe, ha esetleg valamelyik SO-DIMM foglaltunk van és ezért akár 32GB memóriát lehet belepakolni. Ezen felül láthatjuk a hűtőt, ami kellemesnek tűnik ahhoz, hogy a benne lévő erősen középkategóriás elemeket kordában tartsa. Ezen felül egy szabadon használható, de a mi konfigurációnk esetében már foglalt M.2 csatlakozó. Valamint egy SATA 2.5 colos foglalatot is találunk, esetünkben szintén foglalt volt, erre majd kitérek később. 

A konfigurációk száma nagyjából végtelen, még akkor is, hacsak az Asusnak hiszünk. A hűtőrendszerre visszatérve, kettő darab ventilátor hajtja, az egyikhez tartozik a gép oldalán is egy külön bemeneti nyílás, a másik a gép alján szedi be a friss levegőt. Egyébként kombinálva van a rendszer és a hűtőcsövek nem csak a grafikus gyorsítót és a processzort fedi, hanem ez hűti az integrált HM370-es szintén nem csúcskategóriás chipsetet is.  De itt a vége az érdekességeknek a gép külsején, nézzük mint találunk benne.  

Belső 

Gaming notebookok 2019-ben gyakorta Intel Core I7 HQ vagy esetleg HK processzor van, ha még ez sem lenne elég, akkor mára már Core I9 is szokott ezekbe kerülni. Nos itt egy picit más a helyzet. Mivel nincsen igazán szükség arra, hogy piszkálni lehessen az órajelet, így egy szorzózárt kapott processzor is megfelelő. Így került képbe az Intel Core I5 8300H és az Intel Core I7 8750H processzor. Természetesen az Intel nem konzisztens az elnevezések tekintetében. 

Így míg az asztali processzoroknál be kell érni azzal, hogy nincsen betű vagy van egy T betű ezzel utalva az alacsonyabb TDP-re. Esetleg egy K arra, hogy nincsen benne szorzózár. F betű jelöli, hogy nincsen integrált grafikus gyorsító. Vagy ha nagyon komoly összegért vettünk processzort, akkor lehet a nevében X is, ekkor minden gátlást levettek. Ezeknek vannak változatai, illetve ott volt az ominózus Broadwell is. Ahol mondjuk a unlockolt darabok C jelet kaptak. De a mobil processzorok megmagyarázhatatlanok egy ponton túl. Ugye alap az U, ez az ultra low voltage jelölés, ilyenkor a processzor maximálisan 15 wattot fogyaszthat. Van a HQ vagy HK, ami gyakorlatilag a High Performance és a High Performance Overclockable-t takarja. De hogy a H az mit jelent arról senki nem beszél. Erősen valószínű, hogy csak egy ugrás az igazi erőgépek és az U processzorok között, mint régebben az M volt. Hiszen m jel mostmár nincsen. 

Viszont az biztos, hogy a ház ennél többet nem bír el. Ugyanis a méréseink alapján akkor is határon mozgott a gép stresszelés közben, amikor a Overboost módot használtuk, hogy jobban hűtsön, ilyenkor egyébként a ventilátor iszonyatosan felpörög és mérete miatt a hangja is már-már visítósba hajlik, mindenképpen szükséges, hogy az ember ilyenkor fülhallgatót viseljen. 

A maximális hőmérséklet 94 fok volt. Ez rengeteg. Ez azt jelentené, hogy ha fémből lenne a számítógép, akkor semmiképpen sem tudnánk ölben használni, és így is problémás. De ezt a mérést AIDA 64-el végeztük, amikor abszolút a végéig ki van hajtva a gép és teljesen 100%-on pörög. Ehhez mérten az átlagos hőmérséklet a maga 86 fokjával már egészen jónak tűnik, igaz? 

Nos, ha mellévesszük azt, hogy a gép a teszt alatt 12%-os teljesítmény visszaesést tapasztalt, akkor nagyon rossz az összkép. Most azt nem tudnám megmondani, hogy a közkitöltő anyag hibája ez vagy az, hogy szétszedés nélkül nézve a hűtőrendszer túl sok rezet nem tartalmaz. De valami hibádzik, ugyanis, ha emellé még beküldtük volna egy FurMark vagy egyéb alkalmazással a grafikus gyorsítót is, akkor lett volna nemulass. 

De mi is az a grafikus gyorsító, igaz? Hiszen erről nem beszéltem. Nos, a többi hardverelemre visszakanyarodva Az FX505G az egyik jobban felszerelt TUF változat, és kapunk egy NVIDIA 1050Ti kártyát, valamint 16GB memóriát. Az egyetlen hely, ahol spórolást érzek, az a háttértár, ugyanis gyártilag egy 1TB-os HDD, szerencsére 7200Rpm sebességgel, valamint egy Intel Optane 3DXpoint cache meghajtó került bele annak a 16GB-os kapacitásával. 

Mi is az az Optane? Merülhet fel bárkiben a kérdés. Az Intel nem kisebb beharangozót készített mellé mint, hogy ez lesz az, amivel majd a HDD alapú gépek is SSD szintű sebességre lesznek képesek. Nos, nem teljesen ilyen a helyzet, viszont jobb, mint a semmi. Tényleg használhatóvá teszi azokat a számítógépeket, amiket előtte viszonylag senki nem szerettet volna tapogatni sem a sebesség miatt. 

Észrevehetitek hogy alaposabb voltam ebben a tesztben, ennek természetesen megvan az oka. Hála az ULBenchmarknak kaptunk egy licence szettet a 3DMark, PCMark és VRMark termékekhez. Szóval beültem a laborba egy laza hétvégére és végigfuttattam a teljes szettet a gépen. Ha pedig ez nem lenne elég, akkor beválogattam más általánosan használt alkalmazást is a mixbe. Ezek pedig sorrendben. BlenderCinebench R15 és R20 Crystal Diskmark. És persze néhány játék is. Ezek pedig az alábbiak voltak. PlayerUnknown’s BattlegroundsCounter Strike: Global OffensiveApex LegendsRocket League és a személyes kedvenc időtöltős címem a Race the Sun, amit végre ezen a gépen sikerült maximumra szinteznem. 

Következzenek ezek. Elsőként a szintetikus teszek. A 3D Mark Time Spy a legújabb DirectX 12 teljesítményt hivatott mérni és különböző változatai közül mi a simára tettük le a voksunkat. Itt a gép egy kellemes 2576 pontot ért el. Ami nem jó igazán, de a beépített hardverek mellett teljesen elvárható. Ugyancsak igaz ez a Firestrike eredményekre. Ami a maga 6849 pontjával bőven a pár éves brutális asztali gépek körébe sorolja a tesztalanyt és ennek megfelelően régebbi játékok nem is okoznak gondot mondjuk a kijelző natív felbontásán és frissítési rátáján. 

Következik a PC Mark, ami inkább a mindennapi használatot elemző tesztcsomag. Kétféle tesztet végeztünk, ami érdekes, hogy az eltérés nem magas, viszont az extended teszt igazából csak a renderelési feladatokból végez többet. Szóval ez azt jelenti, hogy a képek és videók renderelésénél nagy differencia nincsen a gép teljesítményében, ahogy ezt mutatja a 4721 és 4656 pont is. Következnek a szintetikusabb tesztek. Ez ugye a CPU-t terhelő Cinebench és a V-Ray nevű fényleképző alkalmazás CPU része, valamint egy GPU-t próbáló feladatot is kapott a gép, amikor a V-Ray a Cuda magokon futott. A CPU ereje a pár évvel ezelőtti hatmagos szinthez mérhető, mint a Cinebench R15-ben kapott 1157 mind az R20-ban szerzett 2564 ezt mutatja. A V-Ray sem hoz meglepetést a 7472 egy kellőképpen magas érték. Viszont, ahol hatalmas a pofára esés az nem más, mint a GPU teszt, ahol 74 pontot ért el a gép. Szóval a beépített videókártya nagyon sok mindenre nem alkalmas, ha CUDA alapú felhasználás a cél. 

VR játékra képes a gép, hiszen miért ne lehetne az. A VR Markot három szintre lehet bontani. A Narancs szoba igazából a jelenlegi átlagos játékokat demózza, míg a Cián és kék szobák a jövőben elterjedő játékokra próbálnak tippeket adni. Most még az, hogy VR szemüveget kössünk a gépre teljesen elfogadható ötlet a 3031-es elért pontérték azt mutatja, hogy igazából minden simán menni fog, ha nem is tökéletes 90FPSsen, akkor picit részletességet csökkentve bőven játszható lesz. Viszont a másik két szoba már mást mutat. Ugyanis az 1050Ti megalkotásánál használt alkatrészek nem teszik különösebben jövőbiztossá a kártyát. A 383-as és 539-es értékek mintegy azt mutatják meg, hogy ugyan lehet próbálkozni, de nem érdemes. Pont ugyanaz lesz a vége mintha éhgyomorra iszunk vodkát. 

Következett az amire én vártam nagyon. A Crystal Diskmark. Miért is vártam én ezt oly nagyon. Nem másért, mint az Optane miatt. Ahol ki is ütközött a trükk. Írásnál ugyanis az RST vagy Rapid Storage Technology értelemszerűen mindent a HDD-re pakolt, amit az Optane onnan megpróbált gyorsan átpiszkázni. Ezért olvasásnál már egy relatíve izmos értéket adott vissza. Ez főleg a szekvenciális értékeknél látszik. Hiszen a véletlenszerű írás és olvasás nem erre a technológiára van tervezve. Viszont főleg a 32-es queue mélységnél látszik nagyon szépen, hogy míg befele csak egy jobb merevlemez 131 MBPS sebességével folyt az anyag, addig kifele már egy kellemes NVMe szintű 941-et tudtunk mérni. 8-as mélységnél kisebb az eltérés, de ez várható. Itt csak 891-ig kúszik fel a számláló. Mindenesetre igaznak tűnik minden. Amikor kell akkor az Optane oda tudja tenni magát. És nagyobb méretű társai akár arra is képesek lehetnek, hogy az operációs rendszert rajtuk tároljuk. Azt viszont kellőképpen gyorsan betölti a játékokat. És kifejezetten ez a lényege mind a kombinációnak, mind magának a notebooknak. 

Szóval nézzük meg hogy milyen is a játékélmény. A legalapabb játék, ami ilyenkor eszünkbe juthat. CS:GO az egyik legrégebbi a listán és talán a legtöbb ember által ismert is. Nemrégen kapott egy Battle Royale módot is hogy az igen erős belső nézetes lövöldözős mezőnyben tovább tudjanak lépni. Az elsődleges persze még mindig az öt az öt elleni játék és egy ilyen térképen teszteltünk az erre tervezett benchmark segítségével. Ha pontos akarok lenni akkor három futásból 6 értékünk van. Ugyanis a játék maga is ad egy FPS értéket a futás végén, illetve folyamatosan mértünk a fraps segítségével is. Az érték, amit mértünk átlagosan 103FPS. 

Ez kifejezetten kellemes, főleg amellett, hogy ez a maximális részletességen volt. Mivel a játék nem igazán veszi igénybe ezt, és a profik is az alacsonyabb részletességre esküsznek, ezért simán lehet egy olyan arany középutat találni, amivel tudunk a képernyő teljes sebességével játszani. Ez már jóval kevésbé igaz az egykor a legtöbb ember által játszott játékra. Vagy ha nevén akarjuk nevezni, akkor a PlayerUnknown’s Battlegrounds. Mint atombomba robbant be a köztudatba. És a mai napig nem tart sokáig az, hogy elég játékost találjon az ember. Mivel biztos voltam benne, hogy ez is sokaknak érdekes kérdés lesz ezért három kört mentem a Erangel nevű pályán, amit igazából a megjelenés óta csiszolgat a fejlesztőcsapat. Itt a játék által javasolt beállításokon kivétel az élsimítást és a Motion Blurt 59 FPS-t ért el az átlagos. Ami nem jó, de nem is tragikus. Ha egy picit alacsonyabbra pakoljuk a részletességet, akkor talán megközelíthető a 100 FPS körüli érték, ami még mindig nem a natív, de legalább több mint 60 és ennek hatalmas előnyét fogjuk látni. Teszteltünk még pár másik játékot is, de a cikk már így is túl hosszú, szóval ugorjunk a következő részre, az átlagos FPS értékeket úgyis lehet kép formában látni lentebb.

  

Multimédia 

Egy játékos számítógép nem csak arra kéne, hogy alkalmas legyen, hogy játszunk rajta, de minden további nélkül lehet rajta mondjuk filmeket is nézni vagy sorozatokatUgyan a hangszórók főleg a műanyagház miatt nem égbekiáltóan tökéletesek, de arra bőven megfelelnek, hogy otthon használjuk. Még 4K filmek lejátszás közben sem hangos nagyon a gép. Szerencsére ilyenkor ugyanis le tudjuk venni „csendes” módra, ami, ha belegondolunk nevetséges, mivel a ventilátorok így is adnak rendesen hangot, mindössze ez egy picit hosszabb ideig gátolja, hogy a felszálló helikopter hangján szólaljon fel a gép miközben mondjuk a kedvenc Tarr Béla művünket nézzük és már 44. perce ugyanazt a mezőt bámuljuk csendben.  

Akkumulátor 

Ha valami akkor ez nevetséges. 2 óra már nagyon nagy elvárás a számítógéptől azt kell mondanom, hogy 2019-ben egy 15 colos géptől nevetséges. Nem azt vártam, hogy ezzel a hardverrel (főleg gondolok itt az NVIDIA kártyára) majd elmegy egy komplett munkanapot a töltőtől távol, de mondjuk azért 4-5 óra közötti böngészési vagy filmnézési idővel már sokkal jobban ki lettem volna békülve. A teljes töltés egyébként olyan másfél órát vesz igénybe, ami teljesen elfogadható a 120W-os töltőt figyelembe véve.  

Összegzés 

Ez egy nagyon hosszúra nyúlt cikk. Ezt én is tudom, szóval aki idáig eljut a korrektoron kívül (emelést követelek. – a szerk.) annak hatalmas taps. Viszont a gépet értékelni is kell. Az árat figyelembe kellene vennem. Viszont, amikor az ár nagyjából 300 ezer forint, akkor nem tudok elsiklani felette. Bár nagyon nem kedvelem a gyártót, de ennyiért az Acer már képes fémet adni. Hogy a HPról ne is beszéljünk. Akik majdnem ugyanezt a gépet adják nagyjából csak fémházban és ugyanennyiért USB-C csatlakozóval. Mivel, hogy a VR szemüvegek miatt ez elengedhetetlen mára. Ezek mind olyan hiányosságok, amikel együtt lehet élni, csak felmerül az emberben a kérdés, hogy akkor mi értelme volt, hogy az Asus megcsinálja ezt a gépet. Nos nagyjából az, hogy ott vannak mindenhol és egy a témában kevésbé jártas ember sokkal később fog mondjuk egy Acer Predator Helios 300 gépet megvenni, mint mondjuk ezt. És ezzel nincs is baj, hiszen mindenki azt vegye, amit akar. De akármennyire akartam volna szeretni, főleg a kijelző miatt, ami más ilyen árú gépben nincsen benne, nem sikerült. Egyszerűen a hiányosságokat nem képes felülmúlni a mindennél finomabban járó kijelző. Ez pedig szomorú. Nagyon szép a kijelző de körítése igencsak kellemetlen. 

Értékelés:  

5/10 

Köszönjük az Asusnak a tesztkészüléket. 

brarid