Philips BDM4350

Te meg mi vagy?

Amikor elképzeltem, hogy majd TV-ket fogunk tesztelni nem ez járt a fejemben. A 4k felbontás lehetővé tett olyan monitorokat, amik a korábbi standard felbontások esetében nem működött volna.

Doboz Tartalma

Amikor megkaptuk a készüléket a Philipstől a monitort akkor nem volt sok minden a csomagban. Szétszedve érkezik, szóval a lábak benne voltak, valamint a hozzá való csavarok, de mondjuk egy távirányítót hiányoltam belőle. Nem tudom, hogy miért nincsen, majd a belsőnél kitérek rá, hogy miért lenne jobb már csak az OSD miatt is. A leírások természetesen benne vannak a dobozban, és ha minden igaz akkor valószínűleg kapunk legalább egy Display Port, VGA, HDMI és Audio kábeleket a szinte kötelező tápon kívül. Én még egy USB 3.0 uplink kábelnek örültem volna azt azért nem tart otthon mindenki. Ellenben azért egy VGA kábel szinte biztos, hogy a háztartások 80%-ában akad.

Külső

Láttatok már 43 col képátmérőjű TV-t? Ha igen akkor ismerős lesz a Philips legújabb üdvöskéje is. Az előlap nagy részét a kijelző foglalja el, De mind a négy oldalon kapunk keretet, ami sokat segít főleg akkor, ha cipelni kell a monitort az egyik asztalról a másikra. A kijelzőt teljes mértékben matt réteg fedi, ami TV-k esetében talán megszokottabb viszont ennél a készüléknél kifejezetten kellemes, mivel átlagos távolságról nézve biztosan problémát okozna a csillogás. Esetemben A nyakfájás nélküli használathoz, nagyából olyan 50-80CM között kell lennie. Ha ennél közelebb van akkor túl nagy és sokat kell mozgatnom a fejem, ha ennél távolabb akkor nem látom skálázás nélkül a szöveget. Ez egyébként normális hiszen egy 21.5-ös 4K monitort is lehetne látni, ha képesek lennénk 5CM-re a fejünktől tartani. A készülék hátoldala érdekesebb ugyanis ellentétben egy normális TV-vel találunk itt több olyan dolgot is ami nem megszokott, de ha ez nem lenne elég, akkor vannak alkatrészek, amik erősen hiányoznak. Például találunk kettő darab Display Portot a hátoldalon, ami viszonylag szokatlan hacsak nem az Nvidia BFGD megoldásait nézzük. Valamint találunk egy USB 3.0 B Portot, valamint négy darab A csatlakozót. Ezzel tudjuk mondjuk notebook esetében kihasználni, hogy valahova bedughassuk azt a billentyűzetet, egeret és USB fejhallgatót, amit használni szoktunk. És még sokkal érdekesebb, amit nem találunk, ugyanis nincsenek RCA csatlakozók, nincsen CI kártya bemenet vagy mondjuk nincsen rajta antenna csatlakozó. Utóbbi mondjuk egy TV esetében is megkérdőjelezhető, mert az emberiség többsége SetTop Box-ot használ általában. De a lényeg, hogy nagyon jól tudatosítani akarta a gyártó, hogy ez nem egy TV hanem egy monitor. Mondjuk ettől függetlenül tudtam volna legalább egy vonalkimenetnek örülni, amivel erősítőbe csatlakoztathatóvá válik a Display Port kimeneti hangja. Egyébként az eddig már kétszer említett csatlakozóból kettőt kapunk ezek 1.2-es szabvány szerint működnek hiszen a 60hz-s 4K felbontáshoz ez is elég, valamint kapunk kettő HDMI Portot is ezek körül az egyik MHL képes de mindkettő 2.0-ás. Plusz egy VGA Portot is. Ez talán fura lehet egy 4K monitor esetében, viszont hozzá kell tenni, hogy nagyon is hasznos, amikor PBP vagy Picture By Picture módot használ az ember, erről majd egy képet is találtok lejjebb. Az összes csatlakozó tesztkészülék létére nagyon jól és finoman járt, egyik helyen sem volt az az érzésem, hogy ki akarna esni belőle a kábel. Viszont ezen felül kapunk egy 200×200-as VESA felfogatót is, valamint egy Kensington zár nyílást. A hangot, ha minden áron akarjuk küldhetjük bele Jack bemeneten keresztül és le is tudjuk húzni róla szintén egy 3.5-es kiemelten keresztül. A ház teljes mértékben műanyag, a keret fényes a hátlap textúrázott, míg a lábak fémből készültek. Utóbbit egyébként, ha jól belecsavarozzuk akkor a meglepően nagy 9.4KG-os súlyt nagyon szépen megtartja. Még nagyobb asztalrángás esetén sem mozog a panel, viszont semmi módon nem lehet állítani. Egyébként a lábakkal együtt 968mm magas, 630mm széles, és nagyjából 30mm vastag a kis aranyos. De inkább nézzük mit is tud a képernyő.

Belső

Mert azt a mindenit tud ez a kijelző ha akar. Egy 3840×2160 pixeles felbontású monitorról beszélünk, aminek a képátlója 42.5 col, vagyis nagyjából 108cm. Hatalmas az ehhez tartozó pixelsűrűség pedig 103.67PPI ami egyébként közelíti egy 1080p monitor értékeit 21.5 colon. Nem véletlen ez mivel a képátló kétszer akkora a felbontás viszont minden irányba 2x-es ezért lehetséges ez. Ahogy már utaltam is rá a bevezetőben a 4k felbontás tette ennek a monitornak a megszületését lehetővé. Ezzel a képpontsűrűséggel már nem kell aggódni amiatt, hogy esetleg kicsi lenne a betűméret 100%-os skálázás mellett Windows alatt, vagy hogy bármi hasonló gondot tapasztalna az ember. 8Bit+ FRC segítségével éri el a 10Bit-es színmélységet a panel, viszont mivel nem Quaddro kártáyval teszteltem, ezért nem tudom megmondani, hogy mekkora különbség főleg, hogy nincsen a laborban 10Bit-es monitor egyébként sem. De alapvetően nem professzionális darabról beszélgetünk, hiszen nem adott meg a gyár semmi komolyabb színtértámogatást mellé, vagy hangoztatná, hogy nagyon alacsony Delta E értékekkel rendelkezne a készülék. Utóbbi egyébként 3 alatt van. De nem is ez a lényeg. Még csak nem is a 300 lumenes maximális megtartott fényerő. Mert, hogy HDR nincsen benne. Hanem a lényeg az alábbi, az öt darab bemeneti port miatt használható rajta egy négy kockára osztott PBP vagy Picture By Picture mód. Ami gyakorlatilag az egy darab 4K monitort négy másikkal teszi egyenlővé. És azt is meg lehet csinálni rajta, hogy átlagos használat esetén egy nagy monitorként használjuk viszont, ha komoly munka van akkor átváltunk négyes osztásba, anélkül, hogy be kellene dugni akárcsak egy fél plusz kábelt is. Ez pedig hatalmas előnye az egésznek, mert onnantól kezdve, hogy nem egy hatalmas kijelzőként gondolunk rá, hanem mint négy-re kitárul előttünk a világ. De a szó soros értelében. Nekem általában az aszatlomon három darab monitor helyezkedik el, és többnyire ez jól is használható, de ez rengeteg helyet elfoglal. Viszont ezzel mindet ki tudom váltani, és adott esetében még olyat is tudok vele csinálni, amit a hárommal nem és nagyobb felbontásban nézni megfelelő tartalmat. Egyébként ekkora méretben ilyen távolságon a 4K nagyjából olyan, mint a török kamion. De mit sem ér a felbontás és az elfogadható színek, ha az asztalunkat hatalmas hangszórókkal kell elcsúfítanunk. Itt szerencsére ez nem probléma a japán gyártó kettő darab darabonként 7W-os hangkeltőt épített bele a készülékbe, aminek segítségével mind a filmnézés mind a zenehallgatás kellemes lesz. Hangerő tekintetében is nagyon jók, ha egyedül vagyunk egy szobában és csak a zenét vagy filmet akarjuk hallani akkor bőven elég 15-20 között tartani a 100 lépcsős hangerőt, mert úgy is meg fogunk tőle süketülni minden egyéb esetben. Összegezve mindent ez tökéletesen használható lenne, mint egy TV, csak két dolog tartana vissza az ajánlástól, az egyiket majd kifejtem a hamarosan érkező lezárásban, a másik pedig az OSD. Nem emlékszem mikor láttam utoljára ennyire kritikán aluli megoldást egy TV vagy monitor menürendszerére, pedig napi szinten egy 2008-as Sony TV-t és egy 2011-es Samsungot használok amikor éppen odakerülök. Az ember azt hitte volna, hogy 8-11 év alatt már csak sikerült valami használhatót alkotni, de nem egyszerűen, mint a csiga olyan lassú az egész, és ha mondjuk a panel valami információt közöl velünk akkor azt leshetjük, hogy közben elkezdünk bemenni akár egy almenübe vagy egy gyorsbeállításba, ugyanis amíg az előző üzenet nem tűnt el róla addig a hátul lévő négyirányú Joystick nem csinál semmit. Maximum kikapcsolni tudjuk vele a készüléket. Egyébként ez nem megy olyan egyszerűen mert a joystick szeret viszonylag magától mozogni.  Illetve egyéként is szeret önálló életet élni. A helyzet ugyanis az, hogy ha a négyes osztású módot használjuk, és a bekötött gép elmegy aludni akkor mikor visszajövünk szinte biztos, hogy egy másik bemenetet fogunk látni a bal felső sarokban, ahol az alapértelmezett monitor kijelzése található. Ez kiküszöbölhető egy „gyors” bemenetváltással, de akkor is kényelmetlen.

Összegzés, vélemény

De akkor jöjjön a másik problémakör, ez pedig az ára. A készüléket jelenleg olyan 190-200 ezer forint körül vehetjük meg. Van még ekkora 4K monitor másik? Van az LG szintén hasonló képességekkel ellátott darabja nagyjából 100 ezer forinttal többért. Viszont kapunk négy ilyen minőségű Display Port-tal, és HDM-Ivel rendelkező 21.5-ös monitort 1080P felbontásban újonnan? Nem, nem kapunk. Az általam utoljára vásárolt és a tesztelt alannyal sokban megegyező AOC I2275 monitorjaim darabonként nagyjából 50 ezer forintba kerültek. És azokon még csak nem is négy USB 3.0 Portot kapunk. Szóval, ha tartósan ki akarjuk használni a négyre osztás lehetőségét akkor igenis nagyon-nagyon tudom ajánlani a Philips megoldását. De ha ez nem is célunk akkor kerüljük el, mert bár nagyon jól hangzik, hogy úúú 4K monitor, úúú 43 colos, de azért egy nagyon furcsa élmény ekkora monitorral dolgozni, ami megszokást is igényel az ember részéről. Inkább vegyünk 32-es monitort ott még látszik a felbontás, de nem kell annyit a fejünket mozgatni. Ettől függetlenül, ha véletlen a Philips úgy döntene, hogy nálam maradhat nem raknám félre, hanem átváltanék rá teljes üzemben még úgy is hogy a saját gépem négy monitort nem is támogat. De venni semmiképpen sem vennék.

Értékelés: 9/10

A tesztelés lehetőségét köszönjük a Philipsnek.

brarid