Samsung Galaxy Note 20 Ultra 5G

Lennének kérdéseim

Méghozzá a Samsung tervezőihez. És most nem feltétlenül azért, hogy milyen is lett a Note széria másik tagja, amire a médiában oly sokan kihegyezik. De erről majd később. Note 20 Ultra teszt.

Doboz Tartalma

Legnagyobb örömömre a készülék teljes dobozban érkezett, amiben megtaláljuk a megszokott tartozékokat. 25W-os töltőfejet, amin USB-C csatlakozó található. Egy USB-C USB-C kábelt valamint egy fülhallgatót. Ez is USB-C segítségével csatlakozik a telefonhoz, hiszen analóg hangcsatlakozó nincsen rajta. Ezen felül kapunk még Note specifikus tartozékokat, úgy mint egy adag póthegyet az SPen-hez. Ez mindenképpen örömteli, de már a második Note-omat nyúzom, és az eddigi majdnem 4 év alatt nem nagyon volt szükségem cserebetétre. Lehetséges, hogy ennek az az oka, hogy nem használom eleget a telefonomat. Illetve az ehhez tartozó kiszedő alkalmatosságot. A doboz egyébként a megszokott tető leemelős fajta, és furcsa módon nincsen rajta egyetlen kép sem a telefonról. Láthatjuk rajta az S Pent, és ez alapján látható hogy milyen színű a telefon. De ennyi az összes grafika amit találunk. Egy matricán még rajta vannak a telefon azonosítói, a modellszám, illetve természetesen a vásárolt készülék színe is. De most már itt az ideje, hogy körbe nézzük a telefont.

Külső

Mint az ismeretes a Samsung úgy szokott dolgozni, hogy minden második évben a Note arra épít amit az előzőben behoztak és inkább egy S variáns ha a konkurens amerikai gyártó irányából közelítjük meg. Korábban ezt könnyű volt értelmezni, mert úgy nagyjából a Note 5 óta a páros számú telefonok voltak azok amik komoly változást mutattak (kivéve a Note 7) vagy csak apróbb változásokat tapasztalhatott a vásárló. Így a tesztalanyunk jelen pillanatban hiába páros számot kapott valójában egy fejlesztése mindannak amit az általam is napi szinten használt telefon a Note 10+ tud. És ez nem baj. A kinézete szerintem messze a legjobb a piacon mint az elődmodellnek mind pedig ennek. Itt is kerekítéssel csak ott találkozunk ahol a kijelző beleolvad a készülékházba vagy ahol a hátlap találkozik az oldalával. Ez igazából nem gond. Bár tudom hogy sokan jobban szeretik a lekerekített telefonokat én sosem voltam a kedvelőjük, és bár volt saját telefonomként egy Samsung Galaxy S3-am, de annál jobban egyiket sem utáltam az összes közül. De ennyit talán elég a formáról. Méreteiben sajnos már kevésbé követi a Note 20 a korábbi telefont, hízott is, bár a 196grammhoz képest a 208 nem igazán észrevehető különbség. Nem úgy a vastagság ami 8.1mm lett, (nem tudom hogy miért van ez így, de hiába mindössze 0.2mm a különbség a Note 20 Ultra sokkalta vastagabbnak tűnik mint a megelőző változat. Ami viszont még inkább nem segít neki az a magasság változása. (a szélesség tizedmilliméterre ugyanannyi 77.2mm) Attól hogy magasabb lett 2mm-rel pont azt a képességét vesztette el nekem a telefon hogy átfogás nélkül tudtam a felső részen lévő kapcsolókat használni. Pedig nincsenek kis kezeim. Zsebben ettől függetlenül kényelmesen elfér a telefon, és hacsak nem kissé kinyúlt nadrágunk van, ami gyakorlatilag már egy rosszabb fuvallattól is hajlamos leesni, akkor nem lesz gond vele. Viszont amivel igen, és akkor a körbejárást kezdjük is a hátlapon, az a kamera kitüremkedés. Még mindig nem vagyok meggyőződve róla, hogy értem a korai gyártót ebből a szempontból. A Galaxy S10, és Note 10 telefonok olyan apró kamera kitüremkedést kaptak hogy azokról igazából beszélni is teljesen felesleges. De valamiért az S20 Ultra és a Note 20 Ultra (Bár a többi S20 sem igazán kivétel ez alól.) olyan méretűt kaptak a hátlapra amivel már rendszeresen gondjai lesznek az embernek ha tényleg kényelmesen akarja használni a telefonját. Én is minduntalan beleakadtam. A készülék tetején találunk egy darab SIM, és SD foglalatot, amit kipróbáltam és teljesen megegyezik azzal a foglalattal amit a Note 10+-on helyezett el a gyártó. Ettől függetlenül nem javaslom senkinek sem hogy ide oda cserélgessék, de belement és a kártyát is felismerte az eszköz, mindkét irányba. Valamint itt van egy antennasáv és a másodlagos mikrofon is. A készülék alján találunk további két antennát, az USB C csatlakozót, valamint a hangszórót és az elsődleges mikrofont. A bal oldalon egyetlen antenna kapott helyet. A telefon jobb oldalán pedig a bekapcsoló és hangerőszabályzó gombokat találjuk. Ezt a továbbiakban sem kedvelem. Sokkal kényelmesebb volt az a megoldás amikor még ezek a gombok a telefon két külön oldalán kaptak helyet. Más kérdés hogy még ez is jobb mint a Note 10 féle megoldás a bal oldalra pakolt gombokkal, ezzel egyébként a mai napig nem tudtam igazán megbarátkozni. Már csak a készülék előlapja maradt ki igazán, ez pedig egy hatalmas üveglap. Ráadásul nem is akármilyen üveglap. Mind az elő mind a hátlapot a Corning új még karcállóbb, még ütésállóbb Gorilla Glass Victusa védi. Ezt az előlapon nem tudtam tesztelni hogy mennyire igaz a hír, ugyanis már egy ideje idegesítő módon műanyag fóliával ellátott telefonokat kapunk a Samsungtól tesztelésre. Nincsen ezzel annyira komoly bajom természetesen mint tesztelő, mert tudom hogy a telefonokat védeni kell de mint magánember kevés dolgot utálok jobban mint a kijelző védő fóliákat. Viszont a hátlap nagyon szép állapotban van a telefonon úgy is hogy nem én vagyok az első akinél járt. Egyébként ez alatt az üveg alatt az előlapon egy a test 91.7%-át elfoglaló kijelzőt találunk. Nagyon aprók a felső és alsó kávák a két oldalon meg mintha nem is léteznének. A kijelző milyenségéről majd egy picit később. Itt az egyetlen dolog ami megtöri az egyhangúságot az a kamerakivágás a telefon közepén, és felette a nagyon ügyesen elrejtetett, de fizikai hangszóró. Meglepő módon a korábbi Ultra telefonhoz képest színes egyéniség a Note 20 Ultra. Bár az Aura Glow szín sajnos megszűnt létezni, most három színből választhat az ember. Lehet ez Mystic Black (ezt nagyon szerettem volna élőben látni mert attól félek hogy a Samsung feketéje nem fog olyan jól működni Matt hátlapon), Mystic White (ez egy sima fehér amennyire tudom, itthon nem is igazán kapható), valamint a nálunk járt Mystic Bronze színben, amit volt aki Rose Goldként aposztrofált, szerintem jól néz ki, de saját telefonnak pont ugyanúgy nem szeretném, ahogy nem szerettem volna a Z Fold 2 esetében sem. Viszont legalább nem a jól megszokott fekete, és fehér mentén lehet csak választani.

Belső

Skorpy kolléga, aki javítani fogja ezt a cikket lehet a legjobb megmondója. Aggódtam. Mikor kiderült, hogy érkezni fog a készülék, akkor kifejezetten aggódtam. Nem csoda hiszen éltelem legnagyobb csalódása volt az S20 Ultra. És a bel tartalom számottevően nem változott papíron a Note 20 Ultra fedélzetén. Ugyanazt az Exynos 990 processzort kapjuk, mint a tavaszi telefonban, ugyanazzal a két darab Samsung Mongoose M5 maggal 2.73GhZ-en két Cortex-A76-tal 2.42GhZ-en, valamint négy darab 1.8Ghz-es A55 maggal megtámogatva. Illetve nem is itt az első különbség, a Note 20 és S20 Ultra között. Utóbbiban az A55 magok 200mhz-el nagyobb sebességen ketyegnek. Viszont a GPU változatlan továbbra is a Mali-G77 MP11-es egysége érkezett. Ugyancsak maradt a memória mennyisége, legalábbis a 128, és 256GB tárhelyes verziókban itt mindkét telefon 12GB RAM-ot kapott. Az 512-es legnagyobb S20 kapott ugyan tavasszal 16GB-ot, de ez a Note-ra visszacsökkent 12-re. A kijelzőről már mondtam, hogy beszélek egy kicsit. Az 1440×3088 pixeles kijelző nem a legnagyobb felbontású a koreai gyártó műhelyéből. (azt az S20 Ultra kapta meg nagyjából 118 pixellel több van neki hosszában) Viszont a képesség, hogy 120hz-n üzemeljen, hogy ha FHD szintre butítjuk a felbontást itt is megvan, és ha teljes felbontáson üzemeltetjük a telefont, akkor ez lecsökken 60-ra. Nincsen ezzel gond de ha már fizettem a 2k kijelzőért, akkor úgy fogom használni. Emellé egyébként a Dynamic Amoled 2X panel nagyon jó partner szokás szerint eszméletlen színeket produkál, és messze a legjobb élmény rajta filmet nézni. A 6.9 colos méret pedig egyre csak jobb lesz arra a célra hogy filmeket nézzünk rajta. Bár még nem egy akkora méret, mint a Z Fold 2, hogy tényleg tabletet helyettesítsen akármilyen szempontból, viszont legalább használható elég kellemesen. A HDR10+ támogatás megvan valamint a Netflix is támogatja a HDR feldolgozást. Játszani nem volt alkalmam igazán a telefonnal, viszont azt az egy Wild Rift meccset gond nélkül végig tudtam játszani. És ami a leginkább érdekes a melegedés amit tapasztaltam a másik Exynos 990-es telefonnál itt nem volt észrevehető. Nem értem az okát, de minden tekintetben úgy viselkedett a Note 20 Ultra, és emiatt ellenőriznem is kellett, mintha nem az a SoC lenne benne amit én elvártam. De miután megnéztem az Aida 64 még jobban meglepődtem, hogy bizony a koreai változat van benne. Használhatóság szempontjából nem volt semmi gondom. Még a teszt kezdetén használt Android 10-es verzióval sem, de pár nappal azután, hogy hozzám került a telefon érkezett is a frissítés, szóval az időszak végét már a 11-essel fejezhettem be. Nagyon jó lett a Samsung új One UI 3.0 felülete pont ott változott ahol kellett, és bevezettek egy áttetszőséget, ami kifejezetten érdekesen néz ki, bár a használhatósághoz sem hozzá nem ad sem el nem vesz belőle. A témakezelés sem változott így az alapvetően zöld színű témám is megmaradhatott aminek örülök. Bár az hogy az always on display látszólag nem nagyon foglalkozik azzal a színnel, amit beállít neki az ember, vagy csak annyira halvány lett hogy azt már nem igazán látni. Valószínűbb, hogy ez lehet a helyzet egyébként. Ahogy az is sajnálatos tény, hogy eltűnt a kedvencem ami mutatta az aznap naptár bejegyzéseket most már ehhez nyomkodni kell a telefon. Ami kifejezetten kényelmetlen. Bár a Note 10+-on ez még megmaradt, de akkor igyekszem tőle majd könnyes búcsút venni, amikor idén megérkezik az utódja. Valamint úgy tűnik, hogy ezúttal nem voltak akkora változások a motorháztető alatt, ugyanis a telefonom gond nélkül működött minden alkalmazással amit használni szoktam, mikor egy évvel ezelőtt még néhány napot várnom kellett mire mindent frissítettek.

Kamerák

Itt sem tökéletes a másolás. Ugyanis búcsút kell mondani a ToF kamerának, amit a Note 10+ óta cipeltek magukon a Samsung csúcstelefonjai. Bár sok értelme nem volt mert egy vicces éjjellátó programon kívül nem nagyon van más amire csak azt lehet használni, a portrékhoz való felhasználását pedig már nagyon sokan megmutatták hogy erősen túlértékelik. Viszont van nekünk három másik lencsénk nézzük át őket. A fő kamera egy Quad Beyer szűrős 108MpX felbontású darab. F/1.8-as rekesszel, 26mm-es gyújtótávolsággal valamint lézeres fókuszálással, optikai stabilizálással és kiegészítő PDAF rendszerrel, sajnos a PDAF single pixel megoldás, de a lézer mellett több mint elég. Amit nagyon sajnálok, hogy a variálható rekesz megszűnt. Ezt viszont már jóval régebb óta használta a Samsung, és nagyon hasznos volt éjszaka. Az 1.5 és 2.4 között variálható megoldásnál éjszaka rosszabb az 1.8-as mint az a számadatokból következik. De ettől függetlenül egy nagyon jól használható kamera a részletességgel nincsen gond. A színek helyesek az utóbbi időben erre érezhetően hangsúlyt fektetett a Samsung. És még sötétben fényképezésnél sincsenek ordító problémák. A második lencse a periszkópos zoom kamera, aminek 5x-es a normál optikai zoom képessége, és hibrid módban akár 50x-ig is vihető. Itt a hibrid módot úgy kell érteni hogy az 5x-es optikaira még rákerül egy 10x-es digitális így előhozva az 50x-es szorzót. Sokat ezt a lencsét nem használtam, mert tapasztalatom szerint az 5x már a mindennapi használatban általában pont túl sok szokott lenni, de jó hogy van. A rekesz itt jóval sötétebb f/3.0-ás, a gyújtótávolság pedig 120mm. A következő és utolsó kamera pedig a 12MpX felbontású 120 fokos látószöggel rendelkező ultraszéles kamera. Ebben már nem kapunk OIS-t sőt semmi stabilizációt úgy egyáltalán. Videó tekintetében viszont jobb a helyzet, ott van felbontástól függően akár OIS lehetőség is, vagy akár rögzíthetünk 8K felbontásban 24FPS sebességgel. Ha pedig lassított felvételre vágyunk akkor akár 960FPS sebességgel is tudunk képet rögzíteni igaz itt már csak 720p a felbontás. De ha valakinek mindenképpen tizenhatod akkora sebesség kell, ahogy Morzsi gyomron fejeli a nagymamát örömében akkor erre is megvan a lehetőség. Az előlapi kamera maximálisan 10MpX felbontású képeket képes készíteni, f/2.2-es a rekesze és 26mm-es a gyújtótávolsága. Itt kapunk két pixel alapján működő PDAF-et. És bár képesek vagyunk kétoldali video chatelni, és a HDR automatikus, sajnos az előlapon nem tudunk 8K-ban videót felvenni. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a 10 megapixel közelében sincsen az elvárt 7860×4320 pixelnek. Ami a 8k hivatalos felbontása.

Multimédia

De mit ér, hogy ha tudunk felvenni 8K tartalmat, ha utána nem tudjuk visszajátszani. Nos, elég keveset viszont a Galaxy Note 20 Ultra úgy küzd meg ezzel a feladattal is, mintha semmi lenne valójában. És igazából neki az is. A korábban megemlékezett melegedést itt sem tapasztaltam. Ami kifejezetten érdekes. Viszont mindenképpen örömteli. A hangszóró olyan amilyen, ha kell egy videót vagy zenét meg lehet rajta nézni vagy hallgatni, de ennél többre ne számítsunk. Nem szól túl hangosan, és nem is recseg, én inkább használnék fülhallgatót amennyire lehetséges. A testfileok közül nem gyűlt meg a baja semmivel, ezeket a teszteket egyébként VLC segítségével végzem általában, mert ha esetleg a telefonon nagyon rossz minőségű is a lejátszó attól még simán lehet, hogy le tudná játszani a filmet amit nézni akarunk, csak kell hozzá egy jobb lejátszó.

Adatkommunikáció

A nálunk járt telefon kódneve N986B ez képes jószerével az összes Európában, és a környéken forgalomban lévő LTE sávot használni, jól is működik ez a modem nem nagyon veszített jelet, bár a szokásos Exynos betegség megvan itt is, ha SIM van a telefonban, akkor sajnálatos módon jobban merül mint nélküle, de erről majd később. Viszont ami nagyon elszomorító lehet azoknak, akik nem két évre terveznek egy telefonnal az bizony az mmWave 5G támogatásának hiánya. Hogy ez miért nincsen benne, azt nem tudom feldolgozni. De amennyire utána tudtam járni olyan piacokon, ahol még egyáltalán nincsen vagy kismértékben van csak mmWave támogatás ott a telefon nem kapott hozzá antennát még úgy is, hogy igazából a modem maga képes lenne rá. Ez nekem nem volt probléma, hiszen az én szolgáltatómnak még teszthálózata sincsen 5G-s, de a lehetőség jó lett volna azok miatt, akik nem cserélik a telefonjaikat rendszeresen, ugyanis bár valószínűtlen, hogy 2 éven belül itt használható 5G lenne, de mondjuk 3-4 év múlva. Szerintem addigra már elképzelhető. Viszont ilyen problémákat nem tapasztaltam a Wifi kapcsán, természetesen akár Wifi 6, vagy 802.11 AX szabvány is használható, de N-es router mellett tesztelve, a távolságok meggyőzőek voltak. Van egy nagyon jó összehasonlításom, amit volt alkalmam megcsinálni. Ugyanis amikor indulok elfele itthonról, akkor ahogy tolatok ki a kocsibeállóból, még a Note 10+ annyi wifit fog, hogy ne dobja el a hálózatot, és váltson mobilnetre, de bármit csinálni rajta már nagyjából lehetetlen. Nem úgy a Note 20 Ultra. Neki sikerült még a navigációt működtetni ugyanott állva. A Bluetooth tökéletesen működik, bár sokat nem tudtam használni. Ami viszont érdekes, hogy hiányzik a MST támogatás szóval régebbi típusú termináloknál nem leszünk képesek majd telefonnal fizetni, ha a Samsung Pay egyszer megérkezik hazánkba is.

Akkumulátor

Amikor megnéztem hogy Exynos 990 és csak 4500-as akkumulátor tulajdonképpen egy S20 Ultra mellett akkor úgy voltam vele hogy ez csak pár órát fog kibírni abból kiindulva amit a korábbi telefonnal tapasztaltam. De nagyon meglepődtem, mert úgy látszik, hogy az a minimális különbség a kijelző felbontásában, valamint az órajelekkel való játék megoldotta a Samsung hatalmas gondját, és sikerült úgy belőni a telefont, hogy kényelmesen végig bír egy napot. Kezdek lassan arra gondolni, hogy az S20 Ultra ami nálunk volt hibás? A töltésben továbbra is részt vesz az USB Power Delivery 3.0 és mellé a 25W-os töltő amit a dobozban kapunk. Ezzel nagyjából másfél óra alatt lehet teljesen feltölteni a telefont. Ha vezeték nélkül akarjuk tölteni, akkor akár QI, akár PMA töltőket használhatunk, és ezek 15W-on tudnak energiát tolni a telefonba. Vagy a telefonnal is tölthetünk mást ezt én régebben a Galaxy Buds-al csináltam, ilyenkor a kimenő energia maximum 4.5w lehet.

Összegzés

Komolyan azt gondoltam hogy ez lesz az első olyan Note amire azt mondom hogy na jó akkor ezt nem. És tényleg úgy döntök hogy akkor itt az ideje körbe nézni mit is csináltak az elmúlt 4-5 évben Coupertino-ban. De aztán úgy alakult hogy továbbra is nagyon remélem hogy a pletykák miszerint a Note 20 Ultra volt az utolsó Note nem igazak. És majd szeptemberben még vásárlás előtt meg fogom valahogy nézni a Note 21-et vagy akárhogy is hívják hogy az alapján tudjak dönteni. De azt tudom mondani, hogy aki mondjuk az S20 Ultra miatt várt a telefonvásárlással a mai napig az nyugodtan mehet a Note irányába, és ugyanazt, vagy egy picit többet fog kapni a telefontól úgy, hogy az alapfunkciók működnek. Nagyon tetszett a telefon, és ijesztő, hogy mit ki lehet hozni a tavaszi fiaskó után. De a kamera kitüremkedés még mindig zavar úgy, mint a gombok elhelyezkedése. És akkor a kérdés. Nem értem, hogy ha a korábban tesztelt Samsung Galaxy S20 FE ennyire elfogadható lett, a Note pedig ennyire jó, akkor miért nem lehet az S20 sorozatot legalább normálisra megcsinálni.

Értékelés: 8/10

A tesztkészüléket köszönjük a Samsung Magyarországnak.

brarid